A gondolkodásom spirálja négy állomásból áll.
Először tisztázom a fogalmakat és az elveket. Ezután villamos- és szervezőmérnöki szemmel keresem a működés rendjét és az összefüggéseket. Mérnöktanárként azt vizsgálom, hogyan lehet mindezt érthetően továbbadni és közös alkotássá formálni. Végül gazdasági mérnöki és közgazdászi nézőpontból a megvalósítás feltételeit, erőforrásait és következményeit veszem számba.
Ez a négy állomás nem lezárt lépcsősor: minden új témánál végigjárom őket. Ilyenkor a korábbi gondolatokhoz is visszatérek, de már új tapasztalattal és magasabb tudásszinten. Így válik a gondolkodás spirálissá.
Például az oktatás forradalma a mesterséges intelligencia korában témáját először fogalmakra és elvekre bontom, majd mérnöki, pedagógiai és gazdasági nézőpontból is megvizsgálom. Az állomásokon megállva nem megtorpanok: összekapcsolom a tudásaimat, és továbbépítem a közös gondolatot.


